BÁRTFAI SZÜLETÉSŰ KÉLER BÉLA MŰVE A 21. SZÁZADI
ZENETUDÓSOK ÉS ELŐADÓ MŰVÉSZEK SZEMPONTJÁBÓL

Az emlékkönyv kivonatai.

 PaeDr. Patrik DERFIŇÁK, PhD. Tőrténettudományi Intézet. Ókori, kőzépkori, és az Újkori Tanszék. Eperjesi Egyetem. Bölcsészettudományi Kar.

Kelet-Szlovákia fejlődése és hanyatlása a 19. században.

A 19. században Kelet-Szlovákia egy nagyon nehéz és bonyolult időszakon ment keresztül, ahol számos változás történt. Gazdasági, politikai és kulturális szempontból, voltak jobb és rosszabb évek, de összességében a romló feltételek végül tömeges kivándorláshoz vezettek. Nemcsak a legszegényebb paraszti lakosságon belül, hanem a nemesség között is. Több művésznek, tudósnak és politikusnak a változatlan Kelet-Szlovákiában egyszerűen túl kevés volt a hely, ezért külföldre, illetve az Osztrák - Magyar Monarchia nagyvárosokba, Bécsre, Budapestre vagy Prágába, mentek teljesíteni álmaikat és törekvéseiket.. Azonban sokan, köztük Kéler Béla sem feledkezett meg szülőföldjéről. Sokan életük vége felé újból haza tértek, vagy értékes örökséget hagytak a hazájukra. Néhányan pénzt ajándékoztak, mások pedig munkát-gyűjteményt hagytak maguk után. Ezekből sajnos sok a viharos 20.század első felében feledésbe merült, de Kéler Bélát sikerült újra felfedezni.

Mgr. Jozef PETROVIČ, Állami levéltár Eperjes. Bártfai körzet.

A polgári Kéler család társadalmi helyzete Bártfán.

A polgári, később nemesi Kéler család mintegy három évszázadon keresztül kisebb-nagyobb mértékben befolyásolta a szabad királyi város Bártfa társadalmi életét. A családalapító Kéler Martin a 17. század első harmadában telepedett le Bártfán. Fia I. Zsigmond a tokaji borokkal sikeresen kereskedő üzletember a város közigazgatásában is szerepet vállalt. II. Zsigmondnak köszönhetően a Kéler család a legnagyobb társadalmi elismerésnek örvendett, hiszen Lipót császár 1699-ben nemesi rangra emelte és címerjogot adományozott a családnak. A család következő három generációjának képviselői egészen a 19. század közepéig jelentős funkciókat töltöttek be a városban, illetőleg sikeres kereskedők voltak. A család fokozatosan több ággal bővült. Bártfán kívül is számos családi vállalkozást működtettek. A szerző tanulmányában röviden felvázolja a Kéler család Kéler Béla zeneszerzőhöz szorosan kötődő ágát.

 RNDr.Peter BUBÁK, Gimnáziumi tanár. Leonard Stöckel Gimnázium, Bártfa és Prof. Mgr. Art. Irena MEDŇANSKÁ, PhD, Zene és Szépművészeti Tanszék, Eperjesi Egyetem, Bölcsésztudományi Kar.

Kéler Béla élete és műve.

Kéler Béla, Albert Paul von Keler protestáns nemesi családból származott.Miután Lőcsében, Debrecenben, és Eperjesen befejezte tanulmányait, a fiatal Albert Paul hogy szűlei kedvét teljesítje, egy évet földművesként éli le. Azonban csillapíthatatlan szeretete a zene iránt, Bécsbe vitte.Itt állást kapott mint első hegedűs a Bécsi Theater an der Wienbe.9 évet töltöt ott, sokat tanult és komponált. 1854 - ben elfogadta a Berlini Johann Sommer zenekar vezetését, már mint Kéler Béla néven. Később Mazzuchelli gróf katonai zenekarát vezette.. Az utolsó 20 évét Wiesbadenben töltötte és Nassau Herceg zenekarát vezényelve. Saját szerzeményeit Németországban, Svájcban, Dániában, Franciaországban, és Angliában is előadta. Sajnos hazájában viszont feledésbe merült a neve. A szerzeményei 12 európai zenekiadóiban jelentek meg, amiböl állíthatjuk, hogy, híres, sikeres,és elismert komponista volt.Kéler Béla 27 nagy walzert, 27 indulót, 20 csárdást, 18 polkát, 15 dalt, 13 galoppot, és 10 nyitánynt szerzett. Zenei örökségét a Szlovák Bardejov városában a Saris múzeumban őrzik.

  PhDr. František GUTEK, Igazgató. Felsősárosi Múzeum Bártfa.

Kéler Béla zenei hagyatéka.

A tanulmány szerzője retrospektív szemszögből mutatja be Kéler Béla zeneszerző hagyatékának sorsát, mely 1883-ban érkezett a németországi Wiesbadenből Bártfára, a zeneszerző végrendeletének megfelelően. A hagyatékot önálló bázisgyűjteményként a Sárosi Múzeum 1903-ban történt alapítását követően, annak Történeti Könyvtárában helyezték el. A szerző a gyűjtemény anyagának konkrét felhasználását vizsgálja az elmúlt 140 év tükrében, melynek alapján konstatálja, hogy főleg az utóbbi időben nőtt érzékelhetően az érdeklődés a Kéler Béla zenei gyűjtemény iránt, egyúttal az örökhagyó neve is újból bekerült a köztudatba a szlovákiai zenei életnek köszönhetően.

 Doc. PhDr. František MATÚŠ, CSc., Nyugalmazott Egyetemi Tanár.

Figyelemreméltó művészi európai kulturális örökség Bártfán.

Kéler Béla (1820-1882) végrendeletében hagyatékát részben szülővárosának Bártfának (Bardejov) és Eperjesnek (Prešov) hagyta. 1883-ban végrendelete beteljesült és a hagyaték megérkezett Bártfára. A hagyaték első része a város birtokában maradt a második részét pedig elküldték Eperjesre. Kéler Béla Bártfai hagyaték tartalma és az Eperjesi rész sorsa. Az akkori Felvidék kulturális körülménye nem volt megfelelő ahhoz, hogy Kéler Béla műveit színvonalasan előadják. Társadalom politikai szemle a zeneszerző örökségére a különböző politikai rendszerekben. A mai zenetudomány feladatáról objektívan értékelni Kéler Béla zeneszerző örökségét és beépülését a mai Szlovákia kulturális környezetébe. Kéler Béla műve már a 19. század második felébe kiemelkedő módon hozzájárult ahhoz, amit ma „európai kulturális örökségnek" nevezünk. A zeneszerző műveinek beillesztése a mai multikulturális Európai művészetek közzé.

 prof. Mgr Art. Irena MEDŇANSKÁ, PhD., Zene és Szépművészeti Tanszék. Eperjesi Egyetem. Bölcsésztudományi Kar.

Kéler Béla nyomdokaiban, Wiesbaden 2006.

A sárosi régió és főleg északi metropoliszának, Bártfának (Bardejov) története olyan személyiségekkel is büszkélkedhet, akik részesei voltak az európai zenetörténet alakításának. Minden bizonnyal közéjük tartozik a bártfai születésű zeneszerző, hegedűművész, karmester Kéler Béla is (Bártfa 1820 - Wiesbaden 1882). Jelen tanulmányban a szerző a németországi (NSZK) Wiesbadenben tett látogatásának reflexióit osztja meg az olvasóval, ahol azzal a céllal járt, hogy információkat gyűjtsön a wiesbadeni zenekarnak adományozott Kéler hagyatékról, a zeneszerző utolsó nyughelyén állított síremlék állapotáról, valamint arról, hogy jelenleg milyen gyakran játsszák műveit ebben a városban.

 RNDr. Peter BUBÁK, Gimnáziumi tanár. Leonard Stöckel Gimnázium, Bártfa.

Kéler Béla hegedűje,mint egy igazán ritka példány a Felsősárosi Múzeumban.

A szöveg röviden bemutatja Emilie Kéler leszármazottait, és a Kéler családfát amelyet Schirwath Ágnes állított össze. Beszámol az emlék koncertről, amelyet Wiesbadenben Kéler Béla halálának 130. évfordulója alkalmából rendeztek meg. Bemutatja Albert Baumot, Kéler Béla fiát, akinek az utódai részt vettek a koncerten és Schirwath Ágnesnek ajándékozták Kéler Béla hegedűjét. Schirwath Ágnes viszont nagylelkűen úgy döntött, hogy a Bártfai Múzeumban lenne méltó helye a hegedűnek, ahol nagyra értékelik, és minden érdeklődőt szívesen fogadnak, ezért a múzeumnak ajándékozta.

 doc. Mgr. Art. Karol MEDŇANSKÝ, PhD., Zene és Szépművészeti Tanszék. Eperjesi Egyetem. Bölcsészet tudományi kar.

A Kárpátok: Idilikus zenei képek. Kéler Béla mint a Romantika-korszak képviselöje.

A 19. századot - a romantika korszakát - a programzene hangsúlyos előretörése jellemzi. A zeneszerzők a történelemből, irodalomból, a természetből, és a filozófiából merítettek ihletet. Ez a programzene a bártfai születésű Kéler Bélára (1820-1882) is hatással volt, aki a korabeli szórakoztató zene területén alkotott. A Kárpátok idilli képeit férfikarra és zenekarra írta; ez az első jelentős mű, amely a szlovák természetet énekli meg. A szerző öt részre osztotta a művet - képekre, miközben formai oldalról többnyire a kis és nagy forma modifikált alakjából indult ki. A zenekar elhelyezkedése az egyes képekben azok karakterén és hangulatán alapul. A mű elsőként 1854. október 5-én került bemutatásra Hamburgban. A Kárpátok kéziratát a a budapesti Országos Széchenyi Könyvtárban tárolják.

 MgA. Zuzana BEREŠOVÁ, Palacký Egyetem, Olomouc. Pedagógiai kar. Zeneoktatási Tanszék.

Kéler Béla, Egy éj Velencében című művének elemzése zenei és történeti szempontokból.

A szerző tanulmányában a harlekin színház mint sajátságos színházi műfaj kialakulását és fejlődését vizsgálja. Röviden jellemzi szereplőit és azt követi nyomon, hogy témaként mennyiben jelennek meg Kéler Béla nagyívű zenekari művében, az Egy éj Velencében. Ezt a művet a Kéler Béla hagyaték között fedezték fel Bártfán. Az interpretáció során a művel kapcsolatban kialakult észrevételek és a Pavel Burdych általi feldolgozás a mai kor esztétikai követelményeinek megfelelő. Az átdolgozott művet a Csehszlovák kamara duó mutatta be a 49. Bártfafürdői Nemzetközi Zenei Nyár keretében, Bártfafürdőn, továbbá a 4. Kéler Béla Bártfai Kulturális Nyár alkalmából, Bártfafürdőn, 2013-ban. Ezek a rendezvények abból a célból jönnek létre, hogy az újra felfedezett művet megismerhessék a fiatal interpretátorok és a széles közönség.

  PhDr. Lýdia URBANČÍKOVÁ, Zenetörténész.

Kéler Béla örökségének ápolása, és az állandó megújulás fontossága.

Béla Kéler életművét ismertették multszázadban jeles művészek, zenekarok, zenetudósok. Jelenleg sok figyelmet kíván a katalógus, kotta vagy ismeretterjesztő kiadványa. Ajánlott új kapcsolatokat létesíteni pl. a Strauss család társasággal Prágában.

Béla Kéler Society on Facebook: